Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bolygók és csillagok

bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagycsillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1] A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek azexobolygók.

 

bolygo-1.jpg

Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. Acsillagköd anyagának egy része, annak középen egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzáslétrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó átlép egy bizonyos méretet (kb. a Hold átmérőjét), jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.

bolygo-2.jpg

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3

 

csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki. A népnyelv régebben valamennyi égitest szinonimájaként használta a csillag szót (Esthajnalcsillag = Vénuszszócikk a továbbiakban a csillagászati értelemben vett jelentéséről szól.

1csillag.gif

A csillagokat villódzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását – a szcintilláció jelenségét – a földilégkör áramlásai hozzák létre. (Gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot. Az amatőrcsillagászok egy jó módszere ennek megállapítására az, hogy ha egy csillag nem szcintillál, akkor feltehetően nem is csillag, hanem bolygó.)

A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 574,8 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor majdnem 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság tipikus a galaxisunkban. Ennél sűrűbben helyezkednek el a galaxis és a gömbhalmazok középpontjában, és sokkal távolabb a galaktikus halóban, a galaxist körülvevő gömb alakú térrészben.

csillag-2.jpg

 

A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű neutroncsillagoktól (melyek tulajdonképpen már halott csillagok) az olyanszuperóriásokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris), valamint az Orion csillagkép Betelgeuse nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese. A ma ismert legnagyobb csillag a VY Canis Majoris, amelynek sugara elérheti a Napénak 1420-szorosát. Sűrűsége viszont jóval kisebb, mint a Napé.

 

 

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag

 

Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott definíciók alapján 8 bolygót ismerünk. 2006. augusztus 24-éig a Plútó is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát, melybe további négy égitestet sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.

bolygo-3.jpg

 

A Naprendszer bolygóinak három csoportja:

Az alábbi táblázat összehasonlítja a három csoport legfontosabb jellemzőit.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3

 

A csillagokat villódzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását – a szcintilláció jelenségét – a földilégkör áramlásai hozzák létre. (Gyakran, első ránézésre egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy az égen bolygót látunk-e vagy csillagot. Az amatőrcsillagászok egy jó módszere ennek megállapítására az, hogy ha egy csillag nem szcintillál, akkor feltehetően nem is csillag, hanem bolygó.)

csillag-3.jpg

 

 

A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 574,8 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor majdnem 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság tipikus a galaxisunkban. Ennél sűrűbben helyezkednek el a galaxis és a gömbhalmazok középpontjában, és sokkal távolabb a galaktikus halóban, a galaxist körülvevő gömb alakú térrészben.

A csillagok mérete a kicsiny, nagyváros méretű neutroncsillagoktól (melyek tulajdonképpen már halott csillagok) az olyanszuperóriásokig terjed, mint a Sarkcsillag (Polaris), valamint az Orion csillagkép Betelgeuse nevű csillaga, melyek átmérője a Napénak nagyjából ezerszerese. A ma ismert legnagyobb csillag a VY Canis Majoris, amelynek sugara elérheti a Napénak 1420-szorosát. Sűrűsége viszont jóval kisebb, mint a Napé.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag

 

Felfedezése a történelem során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókorigörögök hívták ezeket vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet ami nem csillag, bolygónak „neveztek”. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.

bolygo-4.jpg

 

Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égitestje. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó, mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen 18 bolygót tartottak számon a naprendszerben.[3]

A történelem előtti időkben a következő égitesteket tekintették bolygóknak, ebben a sorrendben:

Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz

A reneszánsz korban jött a felismerés, hogy maga a Föld is egy bolygó, heliocentrikus világkép elterjedésével.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3

Fényesség

A csillagok látszólagos fényességének mértékegysége a magnitúdó. Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke. A magnitúdó logaritmikus mértékegység: ha két csillag látszólagos fényessége között 1 magnitúdó különbség van, akkor az egyik csillag 2,512-szer fényesebb a másiknál.

Nap látszólagos fényessége -26,86 magnitúdó. A Hold teliholdkor -12,6, a Vénusz -4,6, a Jupiter -2,94 magnitúdós fényességet érhet el. Az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz -1,45 magnitúdós. A leghalványabb, szabad szemmel tiszta időben még látható csillagok 6 magnitúdósak. Távcsővel halványabb objektumok is láthatók: minél nagyobb a műszer objektívjének átmérője, annál halványabb égitesteket láthatunk vele. A legnagyobb földi távcsövekkel 25 magnitúdós, a Hubble űrtávcsővel 30 magnitúdós csillagok is észlelhetők.

csillag-4.jpg

 

A látszólagos fényesség nem utal a csillagok valódi fényességére. Egyes halvány csillagok látszó fényessége azért kicsi, mert nagyon távol vannak a Földtől. Ezért a csillagok valódi fényességét az abszolút fényesség adja meg, amely a csillag 10 parszek távolságból megfigyelhető látszólagos fényessége.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag

 

A bolygók nevének eredete

Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével.

Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene

bolygo-5.jpg

 

Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője

bolygo-6.png

 

Mars: a háború istene

bolygo-7.jpg

 

Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője

bolygo-8.png

 

Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene

bolygo-9.jpg

 

Uránusz: az ég görög istene

bolygo-11.jpg

 

Neptunusz: a tengerek római istene

bolygo-12.jpg

 

törpebolygók neveinek eredete

Plútó: az alvilág római istene

bolygo-13.jpg

 

.Egyes kultúrákban a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, amik társultak minden egyes égitesttel.

spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (Luna) napja, a kedd (martes) a Mars (Marte) napja, a szerda (miércoles) a Merkúr (Mercurio) napja, a csütörtök (jueves) a Jupiter (Júpiter) napja, a péntek (viernes) pedig a Vénusz(Venus) napja. De pl. az angol Sunday és Monday elnevezésben is visszaköszön a Sun (Nap) és a Moon (Hold) szó, akárcsak a német Sonntag (die Sonne - Nap) és Montag (der Mond - Hold) elnevezésekben. A közhiedelemmel ellentétben a Friday és Freitag nem a free ill. frei szavakra vezethető vissza, hanem Freya germán isten nevére, akit szintén egy égitesttel társítottak.

A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei emlékeznek meg a klasszikus színházi darabok szereplőiről. A Naprendszer további kisebb elemei különböző források által kapták neveiket: mitológiai (Plutó, Szedna, Erisz, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3

 

A bolygók fontosabb jellemzői

Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.

  Név Egyenlítői
átmérő 1
Tömeg1 Pályasugár
(átlagos,CsE1
Keringési idő
(év1
Tengelyforgásiidő
(
nap1
Inklináció2 Atmoszféra
  Nap 109 332 950 - - 25-35 - -
Kőzetbolygók Merkúr 0,382 0,06 0,38 0,241 58,6 3.38° nyomokban
Vénusz 0,949 0,82 0,72 0,615 -2433 3.86° CO2N
Föld 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 7.25° N2O2
Mars 0,53 0,11 1,52 1,88 1,03 5.65° CO2, N2
Óriásbolygók Jupiter 11,2 318 5,20 11,86 0,414 6.09° H2He
Szaturnusz 9,41 95 9,54 29,46 0,426 5.51° H2, He
Uránusz 3,98 14,6 19,22 84,01 0,718 6.48° H2, He
Neptunusz 3,81 17,2 30,06 164,79 0,671 6.43° H2, He
1 A Föld paramétereihez viszonyított értékek
bolygo-14.jpg
 
2 A Nap egyenlítőjéhez viszonyítva
bolygo-15.jpg
 
3 A Vénusz ellentétes tengelyforgású (Retrográd mozgású) a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel
bolygo-16.jpg
 
 
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyg%C3%B3
 

Luminozitás

A csillagok luminozitásán a másodpercenként kibocsátott sugárzás mennyiségét értjük. A csillagok energiáját a magban végbemenő termonukleáris reakciók hozzák létre. A luminozitás a csillag korától is függ. Az energia elektromágneses sugárzás formájában szabadul fel, a röntgen sugaraktól a rádióhullámokig. Az ultraibolya sugárzást a földi légkör felfogja, amely nehezíti a luminozitás mérését a felszínről. Ezért ezeket közvetlenül a világűrből mérik, műholdak segítségével. Egyes csillagok luminozitása a Nap luminozitásának 500 - 500 000-szerese is lehet.

csillag-5.jpg

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag

 
 

 

Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2018 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 17956
30 nap: 939
24 óra: 24